Prológus

Sziasztok! Megjöttem a prológussal. Remélem tetszik.Nem lett olyan hosszú. Bocsii. Az első fejezet valószínűleg szombaton jön. Hát a prológus egy kicsit szarra sikeredett. De az első fejezett jobb lesz. Köszönöm az 5 feliratkozott és a több, mint 800 látogatott. Amúgy nálatok is esik a hó? Mert nálunk igen, vagy 20 cm hó van. Kivagyok akadva. Márciusban hó?! Ez nem oké._. Nem untatlak titeket itt a hóról való kiakadásommal(értelmes egy mondat.xdd)  Jó olvasást.:) <3 xoxo Mary

Prológus

(zene)

*2009.11.09*

- Édesem, édesem - rontottam be játékboltba, és szaladtam a pénztárhoz.
- Mi van? - nézett rám.
- Felvettek a suliba -odajött hozzám, majd egy gyengéd csókot kaptam.
-Ennek nagyon örülök - kaptam még egy puszit az ajkaimra - És most Londonba költözöl? - a hangja szomorkás volt. Megöleltem.
- Te is jössz velem -  suttogtam a fülébe.
- Én? Minek? Nem hagyom itt a családomat! - akadt ki.
- Akkor nem is jössz az X-Factor válogatóra? - kezeimet a derekamra tettem.
- Bejutottam? - csodálkozva nézett rám. Én odaadtam neki a levelet, amit már otthon elolvastam. Amint elolvasta a levelet, majd fölkapott, megpörgetett a levegőbe, letett és egy csókot kaptam. A csókunkat az igazgató zavarta meg.
- Tomilson dolgozni! Nem itt enyelegni! - Louis eltolt magától és visszament a pénztárhoz.
- Megyek. Szia - adtam a szájára puszit és elindultam a kijárat felé.
Útközbe örömtáncot jártam. Kicsit se néztek hülyének. De ez most nem érdekelt, hiszen mind a kettőnk álma valóra válhat. Vagyis már csak az ővé, hiszen az enyém már valóra vált. London legjobb egyetemére megyek.
Otthon anya nyakába ugrottam.
- Mi ez a nagy öröm? - kérdezte nagy mosollyal az arcán.
- Felvettek - sikítottam egyet, és újra anya nyakába ugrottam. A sikításomra mindenki lejött.
- Mi volt ez a sikítás? - kérdezte apa.
- Felvettek - mondtam neki is.
- De örülök ennek - mosolygott -  Akkor Londonba fogunk élni - erre a kisöcsém is felsikított és elkezdett a kanapén ugrálni - Meg amúgy is elakartam mondani - erre mindenki apára nézett - Eladták nekem az irodát.
- Azt a nagyot? - kérdezte a kisöcsém, vagyis Jeremy.
- Igen - mosolyodott el apa, mire a kis Jer - így szoktuk hívni - az ölébe ugrott.
Felszaladtam a szobámba. Bekapcsoltam a laptopomat és megnéztem minden közösségi oldalt, de semmi. Így kikapcsoltam a laptopot, s bekapcsoltam a TV.