2013. április 11.

Chapter 2.


Bonjuor! Meg is jött a következő rész. Remélem tetszeni fog. Engem megsiratott írás közbe. Először is a szavazás lezárult és a végeredmény az lett hogy 'Gyönyörű' 66%-kal. Nagyon köszönöm. Imádlak titeket.♥ A 3. rész nem tudom mikor jön, mert még meg se írtam, csak ezt írtam meg, hogy ne várjatok olyan sokat. De ez se lett a leghosszabb. Most ez kivételes rész lesz, mert ennél az egynél nem lesz zene. Miért? Mert nem találtam hozzá illőt. De nem untatlak titeket. Jó olvasást. xoxo Macy♥
i love you♥
Miért tette ezt velem?
 
- Mennünk kéne - nézett a karórájára Louis - Nemsokára kezdődik a műszakom.
- Oké - bolintottam.
Összeszedtük a cuccokat, s bepakoltuk a kocsiba. Mikor végeztünk, beszálltunk a kocsiba, s elindultunk vissza Doncaster-ba.
Az ùt jòl telt. Louis sok viccet mondott, amin a hasamat fogva nevettett.
- Supermen is here - kiàltott fel Louis , mire felnevettem. Ezen az úton, már vagy 30-adjára. Nagyon szeretem Louis vicceit, mindig megnevetett.
Louis abbahagyta a viccelődés, nekidőltem az ablaknak és néztem az utat. Nagyon sok szép helyen mentünk át. És én azt csak néztem, és azon gondolkoztam, hogy mi lesz, ha Louis elmegy az x-factor-ra.
Talán el fog hagyni, azért, hogy a karrierjére koncentráljon. Én nem akarom ezt. Én tudom, hogy nekem Ő az igazi. Vele akarom leélni az életemet. Szeretem őt. Nagyon. Belehalnék, ha elveszíteném. Soha nem gondolkoztam, hogy mi lesz ha.... Louis után egyedül Sarah-ba - legjobb barátnőm - bizzom meg. Képtelen lennék nekik ártani.
Az üveg a leheletemtől bepárásodott. Ráírtam, hogy "i love you", megfordultam és rámosolyogtam Louis-ra.
Küldött egy puszit, amit elkaptam, s az arcomra tettem. Én is küldtem neki, s ő ugyanígy tett.
Az üt további része elég csöndesen telt. Néha szóltunk egymáshoz, de akkor is csak egy kis ideig. Én a tájat szemléltem.
- Megérkeztünk - rángatott fel. Azt hiszem elaludtam.
- Oké. Megyek - lassan kimásztam a kocsiból. Elindultunk a bejárati ajtó felé.
- Én megyek dolgozni. Szia - kaptam egy jó hosszú és gyöngéd csókot - Szeretlek - indult vissza a kocsijához.
-Én is szeretlek - dobtam még neki egy puszit - Szia.
Kinyitottam a bejárati ajtót, s beléptem rajta.
- Megjöttem - kiáltottam egy nagyot, majd levettem a cipőmet és a kabátomat, s felakasztottam a fogasra.
- Hol voltál? - halottam meg anya hangját a konyha felől.
- Louis-sal voltam. Elvitt egy kicsit kirándulni, utána pedig nála aludtam - füllentettem.
- Oké. De miért nem hívtál?
- Elfelejtettem - füllentettem megint. Igazából felakartam hívni anyát, de nem akartam elrontani az idill pillanatot.
- Oké. Kész a reggeli - mutatott az asztal felé. A szokásos volt. Kihúztam az egyik széket, s ráültem. Neki láttam a reggelim elfogyasztásának. Amint végeztem felmentem a szobába, s bekapcsoltam a laptopomat. Kerestem egy filmet, amit megnézhetek, de nem találtam számomra semmi érdekeset. Arra gondoltam elmehetnék sétálni. Kinéztem az ablakon, s arra az elhatározásra jutottam, hogy átkellene öltözni, mert kint sűrű szürke felhők sorakoztak.
Odasétáltam a szekrényemhez, s kerestem valamit ami megfelelő lenne az időjáráshoz.Mikor felöltöztem, beszaladtam a fürdőszobába és a hajamat összekötöttem egy lófarokba. Leérkezve a nappaliba felvettem a kabátomat és a fehér converse cipőmet. Mielőtt elindultam volt kiáltottam egy ' elmentem' - et, s kiléptem a házból.
Kiérkezve a házból a friss levegő csapott meg. Jó nagy levegőt vettem, ezzel beszívva a rügyező fák illatát. Elindultam a Nando's felé. Az épülethez érkezve apámat pillantottam meg. Elment volna otthonról? Az előtte lévő ülésre néztem. Egy velem egyidős lány lehetett. És még csókot is adott annak a lánynak. Nem bírtam tovább, bementem az épületbe.
- Mégis mit képzelsz magadról? - kérdeztem az apámat. Ő csak meredten bámult rám,  s szemébe látam a csodálkozást és egyben haragot.
- Mégis mit képzelsz, hogy csak ide jössz? - apa felállt. Hátrálni kezdtem, s egy kicsit is félni a majdnem két fejjel magasabb apámtól.
- Basszus egy majdnem velem egy idős lánnyal enyelegsz, mikor otthon van a családod. - kiabáltam rá. Mindenki minket nézett, de ez nem érdekelt. Apa megfogta a karomat, így nem tudtam hátrálni. Egy nagy pofont adott. Rögtön el is estem, s bevertem a fejem az egyik asztal sarkába. Az egy kicsit véres lett, s a fejem is sajogott. Az egyik - számomra ismeretlen - vendég felkelt az asztalától, s odament apához - már ha ezek után nevezhettem így-.
- Mégis mi volt ez, hogy a SAJÁT lányát megütötte? - emelte ki a saját szót.
- Nem látta mit csinált? Bejött és zavart minket - Ökölbe szorította a kezét, s felém nézett - Ha ezt elmondod anyádnak én esküszöm megöllek - tette a szívére a kezét az esküszöm szónál. Megfogta az ismeretlen lány kezét és kisétált az üzletből. Mindenki odajött hozzám, s csak bámultak. Egyszer csak betoppan Louis, s mikor meglátott odajött hozzám.
- Mi történt? - láttam a szemébe az aggódást.
- A-a-apa m-m-megütött - szeme majdnem kipattant a szeméből, csodálkozásában - Megcsalta anyát és még ő volt felháborodva, hogy megláttam őket. És még azt is mondta, hogy ha elmondom anyának m-m-megöl - az utolsó szót alig bírtam kimondani. Meg akar ölni a saját apám. Nem kívánom ezt az érzést egyetlen embernek se. Félek haza menni.Sőt nem is merek haza menni, mert mi van ha apa megüt még egyszer vagy talán beváltja az ígéretét és megöl.
Félek. Reszkettek. Szívem hevesen dobog, a pulzussom az egekbe vergődik. Egyetlen érzés kavarodik bennem. Az, hogy félek a saját apámtól.

2013. április 6.

#Fontos2

Sziasztok! Most nem résszel jöttem, hanem egy fontos bejelenteni valóval. Először is köszönöm a 10 feliratkozott és a +1500 látogatót. Ez nagyon jól esik♥
És akkor a rossz hír(már akinek): A blog szünetel!! Miért is? Mert egyszerűen nincs időm megírni a részeket. Még a második rész sincs megírva. Ezért szünetel. De ne olyan 1-2 hónapra gondoljatok, hanem 1-2 hét, amíg megírok legalább 5 részt. De ígérem, hogy még ebbe a hónapba hozom az új részt! Nagyon nagyon nagyon nagyon nagyon sajnálom! Remélem vártok addig és nem hagytok itt.:)♥ xoxo Mary